A Szovjetunió olyan hatalmas, titokzatos, rejtélyekkel teli ország volt, ahol az elveszett vonatoknak külön minisztériuma volt, viszont az útközben elkallódott kalauzokkal senki nem törődött. Magyarország olyan kis ország volt, hogy csak néhány szárnyvasútra futotta. A szárnyvasút olyan közlekedési műtárgy, mint az élvezeti cikkek között a magyar narancs: rövid, fölösleges, rozsdásodik, de a miénk.

A korábban megjelent 150 éves térképpel foglalkozó bejegyzéshez tartozó térképen még nem látható vasút. A felmérés 1858-ban készült. A vasútépítés nálunk a kiegyezés után indult be. A Kál-Kápolna Kisújszállás vonalat is ebben az időben építették. Egyik érdekessége, hogy az egyik leghosszabb HÉV volt. Milyen furcsa, hogy ezt is  HÉV-nek hívják, nem csak a budapesti vonalakat. A HÉV, a helyi érdekeltségű vasút rövidítése és a fővonalról leágazó szárnyvonalakat hívják így, manapság is. A másik érdekesség, hogy keresztezi a Tiszát, ami viszonylag egyedivé teszi. Kíváncsi lennék, hogy van-e valaki aki legalább egyszer az életben végigment  az egész vonalon. 

A vonalról a neten a következők találhatóak:

Az Alföldet átszelő Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonal a MÁV 102-es számú, egyvágányú, nemvillamosított mellékvonala. 

Történet 

A gróf Károlyi Gyula és társaival alapított Mátrai, későbbi nevén Mátra–Körösvidéki Helyiérdekű Vasúttársaság által korábban megkezdett Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal folytatásaként épülő vasútvonal a Mátra vidékét kötötte össze az Alfölddel. A mai Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal és Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal elődjeinek számító Kisterenye–Kisújszállás helyiérdekű vasútvonalat 1887. július 31-én helyezték forgalomba. A síkvidéki jellegű Kál-Kápolna és Kisújszállás közötti vonalszakasz nagyobb hídjai a Tiszát és a Berettyót hidalták át. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasút az építésekor fellendítette a környék gazdaságát, ami elsősorban mezőgazdaságra épült. A vasút előtt főleg állattenyésztés folyt a legelőkön, mert az állatokat lábon el lehetett hajtani akár Bécsbe is, de a termény szállítása szekéren bonyolult volt. Miután a vasút bejött, az áruszállítás megoldódott, így a legelők mérete erősen csökkent, sok területet feltörtek és átálltak növénytermesztésre. 

Felépítmény 

A mai pálya hagyományos, hevederes illesztésű, 48 kg/fm sínrendszerű, geós sínleerősítésű, talpfás alátámasztású és zúzottkő ágyazatban fekszik. A vonalban fekszik a Kiskörei Tisza-híd, az ország utolsó közös használatú közúti-vasúti hídja. A hídon 180 kN-ban korlátozott tengelyterhelés és 20 km/h-s lassújel van érvényben. (wikipedia)

A lassújel ma már 10 km/h-ás és 2009-ben felmerült a vonal bezárása. A vonalbezárás elmaradt, de a mi állomásunkat megszüntették, bár viszonylag jelentős hely volt, főleg míg az alatkai laktanyába is kellett szállítani ezt-azt. 

A kiskörei Tisza-hidat a MÁV legnagyobb pályaműtárgyai között tartjuk számon, ez ma az ország harmadik leghosszabb vasúti hídja. Az ártéri hidak 1976. évi átépítése, vagyis 36 esztendeje a hídon semmilyen jelentős beavatkozás nem történt. A biztonságos vasúti üzem már csak személyes felelősségvállalás mellett tartható fenn. 2012-ben, az első híd építésének 125. évfordulóján az építési engedély várhatóan megszületik, a kiviteli tervek elkészülnek. Kedvező esetben az 1923. évi újjáépítés 90. évfordulójára, 2013-ban a kivitelezési munkák is megkezdődhetnek.

Jelenleg csak a vonaton lehet jegyet venni, ami elkerülhetetlen, mert általában csak egy kocsi közlekedik. A Tisza irányában közlekedve sikerült 1x-2x a kaller ajánlatára jó üzletet csinálni a jegyvásárlással, csak hát hosszú távon ez is a vonal bezárására hajaz. Klassz kaland mondjuk bringával a vonaton elmenni a Tisza hídig, onnan meg elbiciklizni Abádszalókra a strandra. Végig aszfaltúton lehet menni. Különösen előnyös a bringázás, hogyha nyitva találjuk a strand gátfelöli kiskapuját, mert akkor belépőt sem kell fizetni, csak nem szabad a főkapu felől kimenni, mert akkor visszafelé jegyet kell venni.A vonat Kisköréig még csak visz egy-két embert, de ott szinte mindenki leszáll, majd a JNK megyei oldalon kezd ismét megtelni a vonat és Kisújszállásra már egészen sokan utaznak rajta. A vasútnak nem csak Kál-Kápolna Kisújszállás viszonylata van, hanem direkt Kisköréről is indulnak vonatok Kisújszállásig. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.