...Már csak be kéne rajta lépni. Nemrég hoztak egy kormányrendeletet, amelyben a piszkos 33, azaz a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) településein egy csomó kedvezményt kaphatnak azok a vállalkozások, akik beruháznak az adott helyen. Ezt a jogszabályban Szabad Vállalkozási Zónának nevezik.

Állítólag korábban már hakniztak vezetőink olyan tervekkel, miszerint Erdőtelekre ilyen-olyan vállalkozások (kínaiak?) hoznának nagyobb összegű beruházásokat, emlékeim szerint, mintha dollármilliókról lett volna szó. Csak azt nem mondták el, hogy milyen beruházásokra gondolnak, mert az még titok. Aztán Széles Gábor is titkos emelkedésről beszélt nem olyan rég. Lehet itt valamilyen összefüggés.

Erdőtelek LHH-s település, tehát az itteni vállalkozások jelentős kedvezményt kaphatnak, ha... ha? Hahaha... Itt ér a kezünk a bilibe. Mit kell ehhez a kedvezményhez tenni? Lássuk a jogszabály szövegét, kicsit hosszú, de érdemes végigolvasni:

"A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és

b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló, kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(4) Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található.

(5) Az e §-ban meghatározott kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(7) E § alkalmazásában új munkavállaló az, akivel a kifizető a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszámát növeli."

A megoldáshoz a fejlesztési adókedvezménnyel kell kezdeni. Ehhez van egy szintén hosszú jogszabályszöveg (TAO törvény), aminek a lényege, hogy az jogosult fejlesztési adókedvezményre, aki legalább 100 mFt értékű beruházást csinál egy adott helyen. Aki tehát csinált 100 mFt fejlesztést, az a fejlesztés befejezését követő hónaptól minden olyan munkavállalóra kap szociális adókedvezményt a Vállalkozási Zónában, akit pluszban alkalmaz, maximum 100 eFt munkabér mértékéig. Azaz 27 eFt-ot minden új foglalkoztatottra, maximum 5 évre.  

Hong-Kong

Ez így már nem a halandó erdőtelki mikrovállalkozások világát írja le, tekintve, hogy településünkön összesen 1 olyan céget ismerek, aki fejlesztési adókedvezményre jogosult és foglalkoztat helyben embereket. 

Persze jól jöhet egy ilyen kedvezmény a jövőbeli beruházásokhoz is. Számoljunk egy picit: csinálok egy 100 mFt-os beruházást, azt követően felveszek 10 embert, akik után per hó kapok 27 eFt kedvezményt. Ettől többet nem lehet, de 100 Ft alatti bért sem valószínű, hogy fizetek. Azaz van havi 270 eFt kedvezményem, ami egy évben 3.240 eFt. Ezzel szemben kifizetek legalább 14.640 eFt-ot a kedvezmény igénybevétele mellett a 10 emberem munkabérére egy évben, tehát a bérköltségből optimális esetben (100 eFt/hó bruttó mellett) kaptam 18 % kedvezményt. Ha ettől több a bér, akkor az arány kisebb lesz. Ezzel szemben áll egy 100 mFt-os beruházás, ami mellé  nem szoktak 20 embernél több alkalmazottat tervezni vagy ha igen, akkor az nagyon munkaigényes elfoglaltság. Ha 20 emberrel számolunk, akkor 6,4 mFt kedvezményt kapok max 5 évig, aminek összege a 100 mFt-os beruházásnak 32%-át teszi ki, márha addig a törvények nem változnak meg, ahogy mostanában szoktak. A fejlesztési adókedvezménnyel együtt ez lehetne vonzó, de a fejlesztési adókedvezményt mindenhol igénybe lehet venni az országban, önmagában pedig ez az összeg nem feltétlen beruházás ösztönző, illetve befektető csalogató. Azoknak kedvez, akik már eredetileg a településen vannak és fejlesztést terveznek. Ha valaki messziről jön és itt akar befektetni, az akkor is itt fog, ha nincs kedvezménye. 

A tervek szerint a beruházási támogatások esetében járna a Szabad Vállalkozási Zónákban plusz támogatás, de ez most is így van LHH-s településeknél.

Arról nem is beszélve, hogy elfelejtették normálisan kommunikálni a lehetőséget. Lehet, hogy azért mert ők is végigszámolták azt, amit én? 

Ez a rendelet jelenleg nem sokat segít a helyi foglalkoztatottságon, hacsak nem jut valakinek eszébe komoly beruházáson gondolkodni Erdőtelken. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.