Az Erdőtelki Turista Kör 2013. március 15-én Erdőtelken túrát szervez, ami az iskola-vasút-Kálitag és vissza útvonalon halad. Találkozó reggel 9-kor az iskolánál. Kevés dolog kell a túrához: vizet és valamennyi kaját érdemes hozni. A táv kb 12 km, sík terepen. Kora délután visszaérünk. Aki nem szokott túrázni és csak gondolkodik rajta, annak is érdemes eljönni. Várunk minden érdeklődőt!

Erdőtelken mostanában növekedett a beruházási kedv. Ennek láthatjuk néhány példáját településünkön. Ezeket szeretném egy-két posztban bemutatni. A legújabb, még be sem fejezett beruházás a Lasztra-Cargo Kft nevéhez fűzödik. A Liget utca végében építenek egy kamionmosót, ami közel van az átadáshoz, de még nincs teljesen kész. A volt dohánybeváltónál lekerített területen, a védett fák árnyékában található egy emeletes épület és egy kamionmosó berendezés. A bejáratnál tábla, melyen a beruházás fontosabb adatai olvashatóak: a beruházó a Lasztra-Cargo Kft, a támogatást a GOP-2.1.2 kiíráson nyerte. A komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című pályázati kiírás, mint a neve is mutatja az LHH-ás régiót támogatja beruházásokkal. A pályázat lényege, hogy a beruházás keretében helyből kell embereket foglalkoztatnia az üzemeltetési időszakban, ehhez további támogatást kaphatnak a Kiemelt Vállalkozói Zóna besorolásunk miatt.

A támogatási összeg 140.000.000.- Ft, ez 50% támogatás mellett azt jelenti, hogy a beruházás 280.000.000.- Ft költségvetéssel fut. Azt nem tudni, hogy hány embert szeretnének foglalkoztatni, de biztos hogy kell új embereket is felvenni. A kamionmosás nem volt eddig elterjedt Erdőtelken, de kockázat nélkül nincs veszteség. Hevesen van kamionmosó: ott zárt épületben várják a szerelvényeket. Ez a mi mosónk teljesen nyitott, mint a vonatmosók, ráadásul nem aszfaltozott a hozzá vezető út, így kíváncsi leszek, hogy mennyire fog megmaradni a szórt kavics, ha sok vizet kap.

A cég nem tűnik ismerősnek, úgyhogy megnéztem a publikus adatait:  

Az egyik telephelyként megjelölt Komlóska Magyarországnak az, ami a világnak a Kajmán-szigetek: adóparadicsom. Rengeteg fuvarozó cég van Komlóskára bejelentve, mert nem kell iparűzési adót fizetniük, viszont Komlóskát támogatják a járművek súlyadójának befizetésével. Ez jó jel, mert akkor a cégnek valószínűleg lenne miből adót fizetni. A telephelyeken sem fogja megúszni a fizetést, így adót kapni fogunk a beruházás után. 

A cég családi vállalkozás, Lászlófi Levente Zoltán és neje az ügyvezetők/tulajdonosok, akiknek egri lakciműk van, a cég is Egerben működött 2012-ig. 

A cég bevétele 2011-ben 3,6 milliárd Ft volt, ehhez egy szerény nyereség társult. Sok sikert kívánunk nekik az erdőtelki működésükhöz és reméljük elégedettek lesznek a település adottságaival. 

Vannak érdekes versenyek. Levegőben ki lehet rakni a bűvös kockát, egy vak íjász nyeri az olimpiát stb stb. Most értesültünk egy másik érdekes/fontos versenysikerről: az Év Fája verseny győztese egy magyar fa lett. Az egri termálfürdő mindenki által ismert platánja. Kevesen lehetnek olyanok, akik egyszer-kétszer ne másztak volna fel erre az ősöreg fára, amiről az enteket mintázták a Gyűrű kúrában. Mivel földig érő ága, mit ága, törzsei vannak, ezért a legaggódóbb szülők is felengedik a rosszcsont utódokat egy kis ugrándozásra. A fa pedig mintha vigyázna a kicsikre, nem hiszem, hogy valaha komolyabb sérülés történt volna a mutatványok miatt. Az Év Fája versenyt Csehországban hirdették meg először, a három alkalomból kétszer magyar fa nyert. A másik nyertes a felsőmocsoládi öreg hárs lett, amiről korábban nem is hallottam, de az is ent. Ha másért nem, az öreghárs létezésének tudatosítása miatt érdemes volt elindítani ezt a versenyt. A versenybe nevezett fákra a neten lehet szavazni és közösségek javasolhatnak versenyző enteket. A Mátrában van egy-két szép fa, csak azokat kevésbé ismerik az emberek, nem úgy, mint az egri kollégát.

...Már csak be kéne rajta lépni. Nemrég hoztak egy kormányrendeletet, amelyben a piszkos 33, azaz a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) településein egy csomó kedvezményt kaphatnak azok a vállalkozások, akik beruháznak az adott helyen. Ezt a jogszabályban Szabad Vállalkozási Zónának nevezik.

Állítólag korábban már hakniztak vezetőink olyan tervekkel, miszerint Erdőtelekre ilyen-olyan vállalkozások (kínaiak?) hoznának nagyobb összegű beruházásokat, emlékeim szerint, mintha dollármilliókról lett volna szó. Csak azt nem mondták el, hogy milyen beruházásokra gondolnak, mert az még titok. Aztán Széles Gábor is titkos emelkedésről beszélt nem olyan rég. Lehet itt valamilyen összefüggés.

Erdőtelek LHH-s település, tehát az itteni vállalkozások jelentős kedvezményt kaphatnak, ha... ha? Hahaha... Itt ér a kezünk a bilibe. Mit kell ehhez a kedvezményhez tenni? Lássuk a jogszabály szövegét, kicsit hosszú, de érdemes végigolvasni:

"A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és

b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló, kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(4) Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található.

(5) Az e §-ban meghatározott kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(7) E § alkalmazásában új munkavállaló az, akivel a kifizető a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszámát növeli."

A megoldáshoz a fejlesztési adókedvezménnyel kell kezdeni. Ehhez van egy szintén hosszú jogszabályszöveg (TAO törvény), aminek a lényege, hogy az jogosult fejlesztési adókedvezményre, aki legalább 100 mFt értékű beruházást csinál egy adott helyen. Aki tehát csinált 100 mFt fejlesztést, az a fejlesztés befejezését követő hónaptól minden olyan munkavállalóra kap szociális adókedvezményt a Vállalkozási Zónában, akit pluszban alkalmaz, maximum 100 eFt munkabér mértékéig. Azaz 27 eFt-ot minden új foglalkoztatottra, maximum 5 évre.  

Hong-Kong

Ez így már nem a halandó erdőtelki mikrovállalkozások világát írja le, tekintve, hogy településünkön összesen 1 olyan céget ismerek, aki fejlesztési adókedvezményre jogosult és foglalkoztat helyben embereket. 

Persze jól jöhet egy ilyen kedvezmény a jövőbeli beruházásokhoz is. Számoljunk egy picit: csinálok egy 100 mFt-os beruházást, azt követően felveszek 10 embert, akik után per hó kapok 27 eFt kedvezményt. Ettől többet nem lehet, de 100 Ft alatti bért sem valószínű, hogy fizetek. Azaz van havi 270 eFt kedvezményem, ami egy évben 3.240 eFt. Ezzel szemben kifizetek legalább 14.640 eFt-ot a kedvezmény igénybevétele mellett a 10 emberem munkabérére egy évben, tehát a bérköltségből optimális esetben (100 eFt/hó bruttó mellett) kaptam 18 % kedvezményt. Ha ettől több a bér, akkor az arány kisebb lesz. Ezzel szemben áll egy 100 mFt-os beruházás, ami mellé  nem szoktak 20 embernél több alkalmazottat tervezni vagy ha igen, akkor az nagyon munkaigényes elfoglaltság. Ha 20 emberrel számolunk, akkor 6,4 mFt kedvezményt kapok max 5 évig, aminek összege a 100 mFt-os beruházásnak 32%-át teszi ki, márha addig a törvények nem változnak meg, ahogy mostanában szoktak. A fejlesztési adókedvezménnyel együtt ez lehetne vonzó, de a fejlesztési adókedvezményt mindenhol igénybe lehet venni az országban, önmagában pedig ez az összeg nem feltétlen beruházás ösztönző, illetve befektető csalogató. Azoknak kedvez, akik már eredetileg a településen vannak és fejlesztést terveznek. Ha valaki messziről jön és itt akar befektetni, az akkor is itt fog, ha nincs kedvezménye. 

A tervek szerint a beruházási támogatások esetében járna a Szabad Vállalkozási Zónákban plusz támogatás, de ez most is így van LHH-s településeknél.

Arról nem is beszélve, hogy elfelejtették normálisan kommunikálni a lehetőséget. Lehet, hogy azért mert ők is végigszámolták azt, amit én? 

Ez a rendelet jelenleg nem sokat segít a helyi foglalkoztatottságon, hacsak nem jut valakinek eszébe komoly beruházáson gondolkodni Erdőtelken. 

A falu káli végénél, a táblánál takarították a placcot a melósok. Sikerült szerezniük egy járművet hozzá:

Egy lovaskocsi-Trabant hibridet. A léghűtés mindkét esetben stimmel. Rendszám meg minek, úgyse lépi át a megengedettet. 

A blogot kb egy évvel ezelőtt indítottam és Erdőtelekről szól. Az elmúlt időszakban nem foglalkoztam vele,  de a minap szóltak, hogy hirtelen nagy érdeklődés kerekedett iránta. Kíváncsiságból megnéztem, hogy mi a helyzet erre a statisztika ezt mutatja:

Látható, hogy 02.23-án több letöltés keletkezett, mint a korábbi időszakban összesen. A látogatói szám meghaladja a korábbi egyhavi átlagot. A látogatási szám azt jelenti, hogy hány különböző ip-címről klikkeltek az oldalra. A letöltés pedig azt, hogy hányszor klikkeltek összesen bejegyzésre, függetlenül az ip-címtől. Tehát a 108 látogató átlagban több, mint 3 bejegyzést nyitott. meg egyenként. Ez rendkívül örvendetes, sejtem, hogy összefügg a facebook-os aktivitással meg lassan itt a tavasz. A debro.blog.hu (testvérblog)  is mostanában támadt fel, szintén félév alvás után. Remélem, hogy a lelkesedés sokáig ki fog tartani és kérem azokat, akik úgy érzik van mondanivalójuk kisfalunkról, amit a blogon is közzétennének, kérem jelezzenek nekem és beszéljük meg a teendőket, szívesen veszek minden megkeresést. 

Több mint fél éve nem volt bejegyzés, de mintha most lenne igény rá. Esemény történt kisfalunkban. 2013. február 16-án 18.19-én a Richter skálán 3,5-es földrengés rázta meg a Heves-Tenk-Erdőtelek térséget, bár beszámolók szerint Tarnabodon, Füzesabonyban és Kálban is érezték a földmozgást. A földrengésről szóló hír először a foldrenges.hu-n jelent meg kb 30 perccel a rengés után:

http://www.foldrenges.hu/index.php?...temid=12

Eközben megjelenik angolul a hír, több helyen is: 

http://earthquake-report​...ary-on-february-16-201​3/

http://www.emsc-csem.org​...rthquake.php?...d=3050​50

és leadja az időkép is, kb 1 órával az esemény után:

http://www.idokep.hu/hirek/foldrenges-a-tisza-to-mellett

Azóta tele a net a hírrel, sőt youtube-on is jelentek meg videók:

https://www.youtube.com/watch?annotation_id=annotation_175014&feature=iv&src_vid=MH6_q_ZZ5ok&v=5R-pxvkLb6k

https://www.youtube.com/watch?v=MH6_q_ZZ5ok

http://www.agriatv.hu/?p=9514

https://www.youtube.com/watch?v=kEf9eVkCGeE

Az Agria és az ATV forgatott nálunk, a Karcsi bácsi (alias Zsák Nándor) wc-je sem dőlt össze. Az ATV legalább körbeérdeklődött, hogy mi történt. A legjobb beszámoló az összes közül....:) Ők ott forgattak, ahol valami történt és nem Füzesabonyban.

A lakók nem mindenhol érezték egyformán a rengést, a falu egy részén tényleg csak egy nehéz jármű elhaladásához hasonlított. Másfelé viszont mindenki kiszaladt az utcára, a kutyák ugattak, a többi állat megijedt. Sokan hitték, hogy felrobbant a kazán. Egyesek morajlást hallottak, a házfalak erősen mozogtak (rázkódtak), a képek elmozdultak. Aki az élményeit tudományos célból megosztaná az megteheti a foldrenges.hu honlapon. Itt élő szeizmogram is várja a látogatókat. Nekünk a piszkéstetői állomás van a legközelebb, ott látni leginkább a ránk vonatkozó adatokat. A lenti kép is a piszkéstetői állomáson került rögzítésre:

  Az alábbi linken egy 150 éves katonai felmérés térképét lehet összevetni a mai állapotokkal. Erdőtelek kapcsán van egy köztudott és egy számomra új tény:

- Felsőtelek Puszta, ami most a település része, akkor még nem volt az,

- A vásártéren egy Windmühl, azaz szélmalom állt. Ebből mára a magtár maradt. Javítson ki valaki, ha nem így van. A falu akkor itt is ért véget.

- Ami egyezik: Akkor sem volt vasút, meg már most sincs... Ebben szeretném, hogy valaki igazán megcáfoljon, de az nehéz lesz. 

A katonai térképekről annyit kell tudni, hogy a Monarchia idején világszínvonalú volt az ország katonai térképészete (ez kb az 1980-as évekig így is maradt). A katonai térképek elsősorban a fontosabb tereppontokat (kiemelkedéseket, fákat, utakat, vizeket, kutakat) jelölték, és a legpontosabb ábrázolást adták az adott területről, emiatt természetesen titkosak voltak. 

A múltkori kirándulás helyszíne a Honvédhalma pl. Táborhelyként van jelölve, ami egybevág a Kápolnai csata eseményeivel. A kút nincs jelölve. 

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Jó nézelődést...

Erdőtelki tanulók a napokban sikeres shotokan vizsgát tettek, nem úgy, mint Kapa és Pepe:

- Szász Alexandra,

- Szász Kristóf,

- Kiss Levente

Képek a 2012.04.28-i biciklitúráról.

Indulás: Erdőtelekről

Cél: Feldebrő templom

táv: 40 km

Megállók: A kápolnai csata helyszínei: Kápolnai emlékmű (3 hársfa), a másik kápolnai emlékmű, Honvédhalma, mamutlelőhely környéke, Feldebrői templom, Hárs pincészet, Kál - fagyizó.

Résztvevők: erdőtelki iskolások és tanárok, érdeklődök (20 fő, a végére veszteségekkel csökkent a létszám). 

Indulás a sulitól, még teljes létszámmal. Pumpa, szerszámok otthon maradtak....

Kápolnai emlékmű az 1849-es csata közelében. A három hársfa már akkor is itt állt. A szoborkompozíció jóval később készült el. A kőhídra felmenni veszélyes, a lovasszobor erősen imbolyog. Érdekes elképzelés a csata emlékművét összevonni a II. világháborúban elesettekével. Ha jól láttam az előtérben elhelyezett zsákokra vannak a világháborús nevek felvésve. 

A biciklitúra szervezésénél érdemes a ritkán túrázóknak elmondani, hogy milyen ruházatban jöjjenek, valamint hogy indulás előtt a kerékpárok állapotát alaposan ellenőrizzék, különösen a gumikat kell megnézni, mert egy defekt megjavítása fél óráig tart. A túrán két defekt volt, ami miatt a gyerekeknek vissza kellett fordulni. 

Főszervező: Jenő tanárbácsi. Szabályos öltözékben (sorkiemelő mellény), baseballsapka (kb 30 fok volt és tűző nap), Vostok óra. Érdemes karórát vinni az idő pontos beosztása miatt. 

Honvédhalma emlékmű. A felrobbantott búcsújáró hely ismét kiépül. A helyszín egy magaslat, amely a Kápolnai csatában központi szerepet töltött be. Itt volt a honvédparancsokság, mivel innen a csatateret be lehetett látni. A hagyomány szerint az elesett honvédokat itt temették el. A hely fontosságát egy bővizű kút is emelte, ami valószínűleg jó szolgálatot tett a csata idején. A helyszín a Kápolna-Kerecsend közti 3-as útról közelíthető meg, a 3-as úton található pihenőhelytől Feldebrő felé indulva a földúton. A földút 3-as út felőli részén, a kiindulópontnál kereszt található. 

Ez a kereszt a honvédhalmán van. 

A résztvevők

Csúcson megpihenni.

Feldebrő felé

még mindig...

A világhírű mamutlelőhely környéke a Hangyáson. Néhány hete földmunkák közben ismeretlen csontokra bukkantak. Kiderült, hogy az állat nem mostanában pusztult el és nem cirkuszból lépett meg. Jó régen, amikor még a szőlőtermesztést csak tervezték ezen a tájon, mamutok éltek-haltak és temetődtek be a vízmű tárolója mellé. 

A debrei határ

Jenő bácsi bort szimatol

Templomoldal

Tiltott kép a templomból...

Gecse Pisti gyűjteménye (Hárs pincészet - hideg bor, meleg fogadtatás)

 Teljes útzár van érvényben Erdőtelek és Kál között a 3208-as számú úton, ahol eddig még tisztázatlan okok miatt összeütközött egy személyautó és egy autóbusz. A balesetben személyi sérülés szerencsére nem történt. A helyszínelés körülbelül egy óráig tart - tájékoztatta portálunkat Lázár Levente, a HMRFK sajtóreferense.

További információkat későbbre ígért a rendőrség.

Már lehet közlekedni.... 3208. Nem is tudtam:)

 Kicsit hanyagoltam mostanában az új bejegyzéseket, de azért az érdekes dolgokat felrakom. Vannak településügyi fejlemények is, ha lesz kis időm, feldolgozom:)

Jöjjön a kép!

  http://dotoho.blog.hu/2012/01/20/katolikusellenes_partot_magyarorszagon_is?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_01_20&utm_campaign=index

 http://index.hu/belfold/2011/12/08/emigralt_semjen_fotanacsadoja/

 Én csak szürkemarhavért iszom és nyers mangalicazsírt eszem. Ha nap közben rám tör az éhség, csak előkapom a kumiszos kulacsot a csodaszarvasos tarsolyomból, és kortyolok egyet őseink kedvenc italából! Kurjongatni is szoktam! Hinnye!

 http://www.kongregate.com/games/WebCypher/feed-us

A Szlovák Paradicsom (Slovenskij Raj) Nemzeti Park Szlovákia északi részén található. Nekünk ilyen alapon lehetne Magyar Narancs Nemzeti Parkunk, bár nem akarok ötleteket adni. Igazából nem  derül  ki, hogy mitől Paradicsom ez a hely, sok piros nem volt benne. Ami van az egy rendkívül szép és a magyar útvonalakhoz képest vadregényes, erdős, jól kiépített turistaútvonal, sok látványossággal és a hazaiakhoz képest nehezebb járhatósággal. Az egyik gyermek szerint kalanderdő. A nemzeti park elég jól promotált kishazánkban, ezért a helyszínen a látogatók legalább fele magyar volt, de voltak csehek és lengyelek is szép számmal. Az időpont miatt már nem volt szezon, ezért a láthatóan komoly infrastruktúra sem üzemelt. Egy kóla elfogyasztására sem volt lehetőség. Megmaradt az eurónk... Belépődíj van: 1,5 euró a felnőtt jegy, 0,5 Euró a gyerek és 2 Euró a parkolás. A parkoló őrzött, ezért érdemes ott megállni. Biztos meg lehet úszni a belépő fizetését, de mivel nem kell sokat fizetni érdemes a park rendbetartására ezt az összeget beáldozni. Indulás előtt rémtörténeteket hallottunk a hely veszélyességéről, a sok szikláról, létráról, meg láncokról, de bátran el lehet indulni gyerekekkel és idősebbekkel is, egy-két pont kivételével teljesen biztonságos az útvonal. Az egy-két pont a magasabb létrákat és a kilógó sziklás trepniket jelenti. A két szabad kéz ajánlott viselet, érdemes bokát is tartó vízhatlan cipőben indulni, váltás zoknival. Ha ez nincs meg, akkor oda kell figyelni a csúszós sziklákon és a csúszós farönkökön. Mi mondjuk láttunk idős bácsit két mankóval, remélem megúszta a kalandot. Az időjárás változó lehet, de nekünk ha nap nem is sütött, azért kellemes időnk volt. 

A fenti képen egy szabálytalan mászást láthatunk. A biztonság kedvéért érdemes egy személynek egyszerre a létrán tartózkodni. A függőhidakon max 5 fő lehet egyszerre. Valószínűleg ezeket senki nem ellenőrzi, de saját maga miatt tartsa be az ember, ha már felhívják rá a figyelmet. A térképet nézegetve akár egy hetet is lehet tölteni a nemzeti parkban és nem kell kétszer ugyanazon az útvonalon menni. Innen nem messze található a Magas Tátra, Poprád kifejezetten közel van.

Szlovákia nagy előnye, hogy forgalmi dugóval sosem kell számolni, odafelé 60 km alatt 60 autót számoltunk, ebből sok volt magyar. A kamionforgalom gyakorlatilag zéró, az utak jó állapotban vannak, a Tátra környékén nincs autópálya. A helyiek nemigen mozognak, érthetetlen hogyan lettek az eurózóna tagjai, hasonló volt az érzés anno az első görög utazás alkalmával. Lehet, hogy tép a gazdaságuk, de úgy érzem lemaradásban vannak. Ami jobbnak látszik a magyar helyzetnél, az a megújuló energiatermelés: sok helyen láttunk napelemes erőműveket. De itt vége van a pluszoknak. 

Mi a Podlesok-i pihenőből indultunk, ami Hrabusice (Káposztafalva) közelében található. Ilyen pihenőhely több is van, de ez van legközelebb a Hernád áttöréshez. Tőlünk kb 230 km-re található, ami egy 3-3,5 órás autóút. Nem túl korán indulva is meg tudtunk tenni kb 16 km-t. 

A Hevesi Kistérség Többcélú Társulása TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0004 „Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére” c. projekt keretein belül kiállítást rendez pályaválasztó fiatalok és minden érdeklődő részére

A Pályaválasztási Kiállítás időpontja: 2011. október 25. 10:00-16:00

A Pályaválasztási Kiállítás helyszíne: HVMKI Művelődési Központ

                                                             3360 Heves, Erkel Ferenc út 2

Programok:

·         A térség középiskoláinak bemutatkozása (11 középiskola)

·         Szakképzési lehetőségek

·         Kézművesek szakmai bemutatója

·         Továbbtanulást segítő tanácsadás (pszichológus, tanácsadó segítségével)

·         eKamion (mozgó IT pont)

A kiállítás célcsoportja a 8. osztályos általános iskolás tanulók, szülők, pedagógusok.

A rendezvény célja, hogy a kistérségben élő általános iskolás tanulók megismerjék a középfokú oktatási intézményeket, a felvételi rendszert, a továbbtanulási lehetőségeket, és a képzési alternatívákról aktuális információkat szerezhessenek. Az érdeklődők gyakorlatban is megtekinthetnek, kipróbálhatnak egy-egy szakmát, foglalkozást a kiállító kézművesek segítségével.